Június 3-án hétfőn az Erasmus-projektbe bekapcsolódó diákok, szám szerint 30 fő, Pogány Gabriella és Haluska Viola tanárnő kíséretében elutazott Győrbe, ahol a madáchosok, a bécsújhelyiek és kazinczysok egy hétig ismerkedtek egymással, illetve ismertették a már elvégzett munkát. A találkozó munkanyelve a német volt, ami remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy jövőre, amikor Wiener Neustadt (Bécsújhely) lesz a találkozó házigazdája, még gördülékenyebb legyen szomszédunk nyelvének használata.

 

És most egy kis képes ízelítő a hét eseményeiről. A többi fotó megtekinthető a galériában, illetve az Erasmus címszó alatt.

Hétfőn, június 3-án kissé kalandos autóbuszos bolyongás után megérkeztünk a Kazinczyba, ahol már csak ránk vártak. A három iskola mintegy 100 diákja és a projektmunkát irányító tanárok az iskola könyvtárában találkoztak, ahol az első órák ismerkedéssel teltek, majd a diákok bemutatták iskolájukat.A mi iskolánkról a másodikosok, Oros Rebeka, Csáder Tamás, Takács Máté beszéltek – természetesen németül. A bemutatott kisfilmet a terciósok, Baráth Ádám és Tamás, valamint Szolgay Bence forgatták.

Utazunk

A résztvevők

Mi is megérkeztünk

Fentről szebb a világ

A tanárok

Érdemes odafigyelni

Nyüzsi van

A kazinczysok

A kisfilm

A madáchosok

 

A délelőtti program után a Kazinczyban ebédeltünk. A szakácsnénik finomakat főztek nekünk egész héten: gondoltak a diétázókra is. Az ebéd utáni pihenőt az iskolaudvaron töltöttük.

Itt is kell sorakozni

Sokan voltunk

Ők a bécsújhelyiek

Délután kvízzel összekapcsolt városnézésre indultak a diákok – Győr még a madáchosoknak is tartogatott meglepetéseket.

Győri séta

Vacsora után gyalogosan indultunk a Széchnyi Egyetem kollégiumába, ahol a 9. emeleten töltöttünk 4 éjszakát, itt-ott tűzriadóval megtűzdelve. A gyalogos séta mintegy 20 percet vett igénybe, így nem csak ismeretekkel gazdagodtunk, de testben is edződtünk.

Indulás a koleszba

Egyenesen, át a hídon

Ezt láttuk a 9.emeletről

A kollégium épülete

Kulcsokra várva

Még mindíg várunk

 

Kedden a campusban reggeliztünk, a Széchenyi Étteremben, aztán átsétáltunk a Kazinczyba, ahol délelőtt ismét az addig elvégzett munkákat mutatták be a diákok. Tőlünk Sill Frici, a Szeptimó tanulója, valamint nagy sikerrel Batta Sebestyén Gergely és Nagy Gergely voltak a pódiumon.

Már reggelizünk

Gergely beszámolója

És ő a másik Gergely

Frici is előadott

 

A megérdemelt ebéd és kis pihenő után sárkányhajós kirándulásra indultak a résztvevők. A rövid oktatás után már csak a hajóké és evezőké volt a főszerep. Mondanom sem kell, hogy ez volt a hét egyik nagy atrakciója.

Szerdán korán kelt mindenki, mert mi „hazafelé”, a többiek „Szlovákiába” indultak. Mivel Európa jövőjéről is vitázunk, a szerdai nap a Dunáról, Dunakilitiről, Dunacsúnyról szólt. Itt Németh Tibor, a Kazinczy Gimnázium igazgatója beszélt a Bős – Nagymarosi Vízierőművel kapcsolatos egykori tervekről, illetve a körtvélyesi tározó és a bősi erőmű megépítéséről és annak hatásairól.

Bősön ebédeltünk, a tikkasztó meleg után kellemes volt a Marica Étterem hűvös nagytermében erőt gyűjteni, mer következett a program fénypontja: áthajóztunk a zsilipkamrákon, és közelebbről is megnézhettük a felvízcsatornát, az erőművet. A Morava hajó fedélzetén remek hangulat uralkodott, kerek 90 erasmusos élvezte a dunai hajókázást.

Ebédre várva

 

 

A remek szerdai nap után csütörtökön is nagyszerű nap várt ránk: Pannonhalmára indultunk, ahol az Apátság épületén kívül megismerkedtünk a füvészkerttel, a levendula-lepárolóval, sőt megkóstoltuk a gyógy- és fűszernövényekkel ízesített csokoládékat is.

Mivel a projekt témája régiónk fejlesztésének lehetőségei, nem maradhatott ki a ritkaságnak számító biomassza fűtőmű megtekintése sem, amely a pannonhalmi arborétum levendulás kertjében található, s melynek megtermelt melegét már élvezhetik a monostorban. Az apátság ezeréves küldetését és gyakorlatát folytatja akkor, amikor mintát és példát ad környezete számára a természet értékeinek megóvására – mint a levendulás kert is mutatja, s egyben jó példával jár elöl az emberbarát technológia alkalmazásával.

     

 

Az ezeréves múlt emlékei után délután nagyon is mai programmal folytatódott a projekthét.

Valamennyi résztvevő eltöltött néhány órát a Mobilis Interaktív Kiállítási Központban, amely a Széchenyi István Egyetem campusában található. Mottója: „Mozgásban a tudomány”. Az interaktív kiállító térben közel 70 kipróbálható, játékra ösztönző kiállítási eszközt lehet kipróbálni, a szélcsatornától a tükörlabirintuson át az áramvonalas karosszériáig. A legnépszerűbb attrakciók közé tartoznak a látványos kísérleti bemutatók, amelyek egy egyetemi auditóriumhoz hasonló térben zajlanak.

 

És ezzel még mindig nem volt vége: a vacsora után a Kazinczyban táncház várta a diákokat. Mi külön kedves ünnepséget is tartottunk, hiszen Klaudiának szülinapja volt, ami torta és gyertya nélkül még az iskolaudvaron sem lett volna az igazi.

A Cserefa zenekar húzta a talpalávalót, ők csángó népzenét játszanak, de amikor kiderült, hogy a madáchosok közt sok táncoslábú csalis van, külön bemutatót kellett tartaniuk, hogy mindenki láthassa, milyen az, amikor a „profik“ táncolnak. Mondanunk sem kell, hogy hatalmas sikert arattak.

 

Ilyen zsúfolt program mellett érkezett el péntek, a projekttalálkozó utolsó napja.

A tornateremben gyűltünk össze, hogy summázzuk az eddigieket, és hogy megfogalmazzuk azokat a célkitűzéseket, amelyek a következő tanévet fogják jellemezni. Sok-sok ötlet cserélt gazdát, mígnem lassan körvonalazódott, hogy merre haladunk tovább. De erről majd szeptemberben tudósítunk.

A projekthét költségeit az Erasmus projekt költségvetéséből fizetjük ki. A projekt jövő évben folytatódik, zárásaként egy hetet majd Ausztriában fogunk tölteni – Wiener Neustadtban, azaz Bécsújhelyen